Warning: filemtime(): stat failed for /var/www/honvedelem_prod/wp-content/uploads/2019/11/20191119_OGY_MTI.jpg in /var/www/honvedelem_prod/wp-content/themes/Extra/includes/builder/module/helpers/MultiViewOptions.php on line 1952
Honvédelmi kérdésekkel összefüggő törvénymódosító javaslatokról tárgyalt az Országgyűlés november 19-én, kedden.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta: a javaslat célja Magyarország honvédelmi képességeinek növelése és a békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele. Hangsúlyozta: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, ennek megőrzésében pedig kulcsfontosságú szerepe van a honvédségnek. Keresztény értékeink, nemzeti szuverenitásunk megvédéséhez, a biztonság megóvásához elengedhetetlen az ütőképes, hazája iránt elkötelezett haderő működtetése, de emellett az állampolgárok elkötelezettségére is szükség van – mondta.

Közölte: továbbra sem lesz sorkatonaság, azonban a biztonság érdekében fontos a potenciális hadkötelesek behívhatósági korhatárának megemelése 40-ről 50 évre. Ez ismertetése szerint megközelítőleg 850 ezer fővel növelheti különleges jogrend esetén a behívhatók számát. Megerősítette: ez a változás nem jelent sem sorozást, sem a kötelező tartalékosi rendszer bevezetését, kizárólag különleges jogrend esetén alkalmazható.

Kitért arra is, emellett szükség van a jogi környezet finomhangolására, és válaszokat kell adni az új, kibertérből származó kihívásokra és a hibrid fenyegetésekre is.

Úgy értékelt: 2010-ben szégyenteljes állapotban volt a honvédség, a szocialista kormány alatt a haderő „rendszeres, módszeres és tudatos” leépítése zajlott. Ezzel szemben – folytatta – 2010-hez képest duplájára emelkedett a védelmi költségvetési támogatás, ami jövőre eléri a 616 milliárd forintot. Hozzátette: a kormány életpályarendszert indított el és 50 százalékos béremelést hajtott végre, így 15 százalékkal emelkedett a haderő létszáma 2010-hez képest. Közölte: a 2010 óta elindított fejlesztések érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, valamint megújul a logisztikai, a katonai egészségügyi és a vezetési rendszer is.

Fidesz: jól átgondolt törvényjavaslat került a parlament elé

Hubay György, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: komoly, jól átgondolt, részleteiben kidolgozott törvényjavaslat került a parlament elé. Kifejtette: a törvényjavaslat szerint Magyarország biztonsága három alappilléren nyugszik, a Magyar Honvédség képességein, a szövetségi együttműködésen és az állampolgárok hazafias elkötelezettségén. Kijelentette: a haza védelme mindannyiunk állampolgári kötelezettsége.

A javaslat szabályozza honvédelmi képesség növelése érdekében a kiberfenyegetések elleni fellépést és a hibrid fenyegetések elleni kormányzati koordinációt – ismertette.

Rögzítette: továbbra sem lesz sorköteles katonaság, az a cél, hogy a békeidőbeli felkészülést hatékonyabbá tegyék anélkül, hogy az állampolgárokra nézve ez többletkötelezettséggel járna. Kitért arra, hogy már békeidőben kiszűrnék azokat, akik nem vagy biztosan nem hívhatók be katonai szolgálatra.

Rámutatott: az elmúlt években a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program meghirdetése óta példátlan mértékben fejlődik a Magyar Honvédség és hazánk honvédelmi képessége, ami szöges ellentétben áll azzal a totális hadsereg rombolással, ami a szocialista kormányok idején megvalósult.  Hangsúlyozta: 2010-ben szemléletváltás következett be a honvédelmi politika területén, az önkéntes tartalékosok számát több ezer főre növelték, az eszközöket és az infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik, a katonák anyagi megbecsülése érdekében is igyekeznek mindent megtenni.

A fideszes politikus értékelése szerint Magyarország mostanra világszerte az egyik legbiztonságosabb országnak, Budapest pedig az egyik legbiztonságosabb városnak számít.

Jobbik: a javaslat feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka sérelmezte, hogy nem vonták meg az előterjesztőtől a szót, miután a törvényjavaslatról nem ejtett szót. Értékelése szerint a beterjesztett törvényjavaslat azt érzékelteti a társadalommal, hogy folyamatos háborús helyzetet fognak fenntartani.

Szóvá tette, hogy a honvédelmi tárca lemond a jövőben a beszerzések koordinálásról.

Kitért arra is, hogy megdöbbentette az, ami az előterjesztésben elhangzott, miszerint a szocialista kormányok után milyen fantasztikus támogatásban részesült a honvédelem. A legelső évben ezzel szemben 42 százalékkal csökkent a honvédelmi költségvetés, és a csökkenés egészen 2015-ig tartott. Akkor kezdték „kibélelni” a területet, amikor a migrációs veszély bekövetkezett – jegyezte meg a jobbikos képviselő.

Rámutatott: ahogy az egészségügyben, e területen is, eszközök és épületek ugyan megújultak, létesültek újak, de egy dolog hiányzik, a humán erőforrás, ami úgy tudja működtetni, ahogy kell.

Varga-Damm Andrea azon meggyőződésének adott hangot, hogy a törvény nem arról szól, amit az indoklása tartalmaz, feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet a kormányon belüli személyes harcok oltárán. Egy néppel ez nem tehető meg – hangoztatta.

Kijelentette: a kibervédelem fontossága nem vitatható. Nincs olyan nemzetközi fórum, NATO-közgyűlés, vagy Magyarországon olyan felelős politikus, aki ne osztaná, hogy ehhez minden anyagi, szervezeti, eszközbeli és politikai támogatást meg kell adni. Bármely országot meg lehet bénítani, ha beavatkoznak ezekbe a rendszerekbe. De ennek semmi köze ahhoz, hogy úgy akarják hadkötelessé tenni a társadalmat, mint ahogy a jogszabályban szerepel. Úgy látta: a mai ötvenes férfiak általánosságban nem alkalmasak e célra. Arról, hogy előre kiszűrnék, ki nem lenne alkalmas, azt mondta: ha ezt megcsinálják, siralmas lesz az eredmény.

A kormánypártok támogatták, míg az ellenzék élesen bírálta a honvédelmi törvények módosítását, amelyet kedden délután vitatott meg az Országgyűlés.

KDNP: gyorsan változó világban kell megőrizni a biztonságot

Simicskó István, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szintén arról beszélt, hogy rendkívül fontos törvénymódosító csomag került a parlament elé. Megjegyezte: abban talán mindenki részéről egyetértés van, hogy ütőképes Magyar Honvédségre van szüksége Magyarországnak. Ez az alapja a biztonság garantálásának. Az, hogy ez mekkora legyen, milyen eszközökkel szereljék fel, lehet vita tárgya – fűzte hozzá, kiemelve: ez a javaslat most nem erről szól.
Az előterjesztés a biztonságról szól, ami állandó értéket jelent mindenki számára – rögzítette a korábbi honvédelmi miniszter.

Simicskó István azt mondta, a biztonságot egy rendkívül gyorsan változó világban kell megőrizni, ami a 21. század nagy kihívása a mindenkori honvédség és minden nemzet számára.

Kifejtette: a javaslat 27 törvénymódosítást tartalmaz, kitér többi között az állami vagyonról szóló törvényre, és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló jogszabályra is. Hozzátette: a kormányzat törekvése az egységes rendszerek kialakítása, ez érhető tetten a mostani javaslatban is. Kiemelte a polgári felkészüléssel összefüggő feladatok hatékonyabb koordinálását, és jó gondolatnak tartotta a megyei védelmi bizottságoknál az általános elnökhelyettesi feladatkört, valamint a civil polgármesterek mellé védelmi referenst helyezését.

Jelezte: a KDNP támogatja a javaslatot.

MSZP: presztízsveszteség a honvédségi cégek elvétele a szaktárcától

„Az Úristen kegyelmezzen a magyar honvédségnek” – kezdte felszólalását Harangozó Tamás (MSZP), szégyennek nevezve, hogy az államtitkár expozéjában “egy rohadt szót nem mond” a javaslatról.

Végre megjött a kormány esze, és elkezd költeni a honvédségre – jelentette ki, hangsúlyozva: évtizedekre jelölik most ki a honvédség jövőjét. Épp ezért szégyennek nevezte, hogy sajtóhírekből kell megtudnia a honvédelmi bizottságnak a honvédségi eszközbeszerzéseket.

Jelentős presztízsveszteségnek ítélte, hogy a honvédelmi cégeket egy beszerzés közepette elveszik a honvédelmi tárcától. Szerinte a vagyonkezeléssel foglalkozó tárca nélküli miniszternek nincs szaktudása a kérdésben. Emiatt nem fogják támogatni a javaslatot – szögezte le.

Annak van realitása, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat eszközeit bővítsék – fogalmazott, kétségeinek adott azonban hangot azzal kapcsolatban, hogy azokat csak majd a megfelelő célra használják.

Az önkormányzatok mellett működő honvédelmi referenseket ki ellenőrzi és finanszírozza? – kérdezte.

Nem vitatható cél a nyilvántartások készítése – mondta, bár kétségének adott hangot, hogy ezt a megfelelő célra használják majd fel.

Hiányolta a törvényjavaslatból a további béremelést, mert szerinte a korábbi mára már nem elegendő. Kaotikusnak nevezte a túlórák rendszerét.

A létszámstop érinti a honvédséget? – tette fel a kérdést.

DK: „a honvédség az új stadion”

Vadai Ágnes (DK) azt mondta: eddig csak ígérgettek a honvédség fejlesztéséről, most azonban „a Magyar Honvédség az új stadion”. Az eszközbeszerzésnek szerinte nincs köze a honvédség fejlesztéséhez.

Kijelentette: egyetlen ország sem engedhet meg magának ilyen típusú beszerzést, azt, hogy egyszerre szerez be mindent a hadsereg számára.

Bírálta, hogy az összes beszerzést titokban hajtják végre.

Úgy fogalmazott: még intenzívebb lesz a lopás a beszerzéshez kapcsolódóan amiatt, hogy azt az állami vagyont felügyelő miniszter végzi.

Azt is mondta: az embereket belekényszerítették az önkéntes tartalékos rendszerbe. Elmondta azt is, hogy öt-nyolcezer fő a hiány a Magyar Honvédségnél.

A kiberhadviselésről is szólt: ezen a területen végre a honvédelmi vezetés kezdi megérteni a kor kihívásait. Fontosnak nevezte, hogy a honvédség rendelkezzen ezzel a képességgel. De előfordulhat, hogy olyan emberek végzik majd a feladatot, akik nem értik a honvédség nyelvét.

LMP: „pénzcsapnak” használják a honvédséget

Demeter Márta (LMP) úgy ítélte meg: brutális létszámhiány van a honvédségnél, ezért van szükség a módosításokra.

Az eszközvásárlásról kijelentette: a beszerzendő tárgyak jó része nem is katonai, hanem civil eszköz. Szerinte pénzcsapnak használják a honvédséget, amit felelőtlenségnek nevezett. Azt mondta: 1400 milliárd forintot teljes vaktában költenek el, és arról nem hajlandók tájékoztatást adni.

A legaggasztóbbnak a nyilvántartások kérdését nevezte, ami szerinte felvetheti az újbóli sorkatonaság veszélyét. Hiányolta a magyarázatot arra: miért kellene új nyilvántartásokat létrehozni.

Fontosnak ítélte, hogy a honvédkórházból ne kerüljenek ki személyes adatok.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártiak rendre valamilyen regionális konfliktust vetnek fel. Tudnak valamit? – tette fel a kérdést.

Szerinte nem lesz nagy változás az által, hogy a HM cégei elkerülnek a honvédelmi tárcától, a beszerzések eddig sem voltak szakmaiak vagy átláthatóak.

A kiberbiztonsági stratégiára kérdezett rá. Mint mondta, 2013-ban elfogadták azt, de máig nem látható, mennyi forrást rendelnek hozzá.

Mindent elkövetnek azért, hogy ne lehessen ellenőrizni sem a honvédség működését, sem a kormányzat azzal kapcsolatos tevékenységét – jelentette ki. A javaslat újragondolását szorgalmazta.

A honvédelmi törvények módosításának vitája után a parlament a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló jogszabály módosítását tárgyalta meg kedd délután.

MSZP: hány lőteret hoztak eddig létre?

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, jó lenne, ha a honvédelem területén nemzeti konszenzusok mentén lehetne előrehaladni. Helye van a kritikának, lehet kritizálni azt, amit a korábbi kormányok elrontottak, de van helye az önkritikának és az illő szerénységnek is – tette hozzá.

A javaslatban nem szerepel a hibrid hadviselés problémája – emelte ki a politikus, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csatlakozott a NATO  Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központjához.

A képviselő azt kérdezte, hány járásban hoztak létre eddig lőteret?

Mesterházy Attila azt mondta, reméli, hogy a kormány nem fogja valamilyen formában visszaállítani a hadkötelezettséget.

Jobbik: az ellenzék is részt szeretnének venni a jogszabály kidolgozásában

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt mondta, a jogszabály indoklásában is benne van, hogy a honvédelem nemzeti ügy. Az ellenzéki képviselők azonban mégsem vehetnek részt a jogszabály kidolgozásában, pedig azt szeretnék, ha ők is alkotó tényezők lehetnének – jelentette ki. Úgy fogalmazott: nyújtsanak egymásnak békejobbot, de ehhez először a minisztériumnak kell kinyújtania a kezét.

Kormány: a hadiügyi beszerzésből a katonák nem hagyhatók ki

Németh Szilárd államtitkár az elhangzottakra reagálva kijelentette, egyetért azzal, hogy nyújtsanak egymásnak békejobbot, de nem kellene „páros lábbal beleszállni” az előterjesztésbe és az előterjesztőbe. Az ellenzéki képviselők felszólalásai során egyikük letolvajozta a kormányzatot és a katonákat, a másik pedig hozzá nem értőnek nevezte őket – fogalmazott.
    A hadügyi beszerzésekből a katonák nem hagyhatóak ki, mert ők tudják, hogy mi a legfontosabb – jelentette ki. A beszerzések során optimális árban kell gondolkodni – tette hozzá.
    A honvédségnek az ország szuverenitását és a magyar emberek biztonságát kell szolgálnia. Ezért kell egy modern, ütőképes, a régióban legmeghatározóbb szerepet játszó hadsereget létrehozni – emelte ki.

Védelmi és biztonsági beszerzések

Az elmúlt 35 év legnagyobb és legátfogóbb honvédelmi és haderő-fejlesztési programjának nevezte a Zrínyi 2026-ot expozéjában a honvédelmi tárca államtitkára. Németh Szilárd kijelentette: a beszerzés olyan fejlődési pályára állítja a hadsereget, amely meghatározó erővé teszi.     

A vásárlások központi beszerzéssé tételét teszi lehetővé az előterjesztés, a közbeszerzési törvényben meghatározott eljárásrendhez igazodva, azt mintaként alapul véve – ismertette -, a honvédelmi beszerzéseknél ugyanis a közbeszerzés nem alkalmazható.

A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a központi beszerzések tárgyát, részletszabályait, az önkéntes csatlakozás lehetőségét és a költségek viselésének módját.

Németh Szilárd elmondta: olyan eszközöket szereznek be, amelyek megfelelnek a honvédség igényeinek, figyelembe veszik az ország gazdasági érdekeit és beszerzési áruk a legoptimálisabb.

Nemzeti érdeknek nevezte mindezt, amelynek során a katonai és szakmai szempontok az irányadók. A beszerzések lehetővé teszik, hogy Magyarország egyre nagyobb mértékű felajánlást tegyen a NATO felé.

Az anyagi fedezetet ehhez a folyamatosan növekvő költségvetés biztosítja, így az ország eléri, hogy 2024-ben már eleget tesz az ország elvárásának, vagyis büdzséje 2 százalékát fordítja védelemre.

Fidesz: rendeletben kell meghatározni a beszerzés szabályait

Hubay György (Fidesz) azt mondta: az elmúlt időszakban példaértékű fejlődésen ment át a honvédség, és a folyamat még közel sem ért véget. Mindez szerinte elengedhetetlen egy ütőképes hadsereghez.

Alapvető elvárásnak ítélte az átláthatóságot és a maximális szakmaiságot.

A kormány döntésének értelmében a védelmi és biztonsági beszerzések érdekében is biztosítani kell a központosított beszerzéseket, amelynek szabályait kormányrendeletben kell meghatározni – mondta.

Jobbik: a javaslat jogkörelvétel a honvédelmi tárcától

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kifogásolta, hogy beterjesztés előtt az ellenzéket nem tájékoztatták az előterjesztésről. Szerinte a javaslatból az látszik, hogy a honvédelmi tárca kezéből kiveszik a beszerzés eszközrendszerét, vagyis a katonák kezéből kiveszik azt, hogy mit vásároljanak a honvédségnek.

Emlékeztetett: a központosított beszerzés a bevezetésekor azokat a beszerzéseket szolgálta, amelyek a közszféra minden elemében szükségesek. Ha azonban a honvédelmi tárcát helyezik központi beszerzés alá, a döntéseket nem a honvédelmi tárcánál hozzák meg – jegyezte meg, amit jogkörelvételnek minősített.  

A honvédelmi beszerzés ne az új stadion legyen – kérte.

Kifogásolta, hogy a Zrínyi 2026-ban nem látszik az a tudatos szervezetrendszer, amelybe az eszközöket beszerzik.

Nem tartotta helyesnek, hogy az egész központi beszerzés rendszerét kormányrendeletben szabályozzák, mert az teljes egészében kikerül az Országgyűlés ellenőrzése alól, vagyis a honvédség fölött nem lesz civil kontroll.

A javaslat „szaftos” részének nevezte, kik kerülnek ki a központi beszerzés alól: a Magyar Nemzeti Bank és társult alapítványai, annak ellenére, hogy közpénzből dolgozik, közpénzt kezel – fogalmazott.

Kormánypárti felszólalók a terület részszabályozásának fontosságát, ellenzékiek a közbeszerzések rendszerével és külön e terület készülő szabályozásával kapcsolatos aggályaikat hangoztatták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosításának általános vitájában, kedden este a parlamentben. Ezt követően az az Iszlám Állam elleni fellépésben való további részvételéről szóló határozati javaslat vitája kezdődött el.

KDNP: a hatékony és jogszerű működés alapjait teremti meg a módosítás

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: a hatékony és jogszerű működés alapjait teremti meg a módosítás, hiszen a központi közbeszerzéseket szabályozó jogszabály kivételként jelöli meg a védelmi és biztonsági területet.

Megemlítette: a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy olyan szervezetek lépjenek a szabályozás hatálya alá, amelyekre az eredetileg nem vonatkozik – példaként az Országgyűlési Őrséget említette.

MSZP: nem támogatható a javaslat

Harangozó Tamás (MSZP) szerint nem támogatható a javaslat, sem a központi közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt, sem azért, mert a kétoldalas anyag gyakorlatilag kormányhatáskörbe sorolná a döntést „néhány százmilliárd forint elköltéséről”.

Szerinte a módosítás lényege, hogy „kormánybiztos költse el a honvédelmi pénzeket”, a tárgyalt anyagot pedig egy „Patyomkin-törvény toldozgatásának-foldozgatásának” nevezte.

Az ellenzéki politikus arról beszélt: a most módosítani kívánt jogszabály 2016-os elfogadása óta minden védelmi és biztonsági megszerzést a törvény megkerülésével intéztek úgy, hogy az országgyűlés honvédelmi bizottságával megszavazták annak közbeszerzési szabályok alóli mentesítését.

LMP: ez a törvény porhintés

Porhintésnek nevezte a szabályozást Demeter Márta (LMP), azt hangsúlyozva, hogy a beszerzéseknél lehet, hogy megkérdeznek ugyan néhány „önjelölt politikus katonát”, de az állományt nem.

A valódi kérdésnek azt nevezte, mikor vonják vissza ezt a jogszabályt, nem azt, hogyan módosítják, a beszerzésekről adott kormányzati beszámolókat hiányolva.

Szerinte a módosítás célja az, hogy „elrejtsék a nyilvánosság elől, mire mennek az adófizetők ezermilliárdjai”.

DK: nem kellene szabadabb kezet adni a kormánynak

A képviselői felszólalások sorát nyitó Arató Gergely (DK) szerint sem a közbeszerzések módja, sem az ágazat nemzetközi tapasztalatai nem indokolják, hogy a mostaninál szabadabb kezet adjanak a kormányzatnak ezen a kényes területen, ahol egyszerre tét az ország és katonáink biztonsága.

Hangsúlyozta: nem támogatják közpénzek magánpénzzé alakítását.

Jobbik: ellenőrizetlenül folynak el óriási pénzek

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint óriási pénzek folynak el ellenőrizetlenül, miközben a kormányzat nem nevezi nevén a gyereket, holott van a területnek kormányzati felelőse.

Ennyire kiveszett a kreativitás, hogy már a látszatát sem akarják fenntartani annak, hogy ez egy koherens, szépen eltervezett és mint a kés a vajban megvalósuló rendszer? – tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő, aki a cél szempontjából “silány dolognak” nevezte az előterjesztést.

Zárszó

Az általános vita lezárása után Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a vita során megmutatkozott, melyik oldal hogyan áll a honvédelem ügyéhez, azt hangsúlyozva, biztosított a terület transzparens működése, egyebek mellett az illetékesek éves beszámolóival.

Nem volt olyan beszerzés, amiről ne tájékoztattuk volna az embereket bemutatókon – fogalmazott, több példát is felsorolva, majd arról beszélt: nagyon nagy üzlet ez az ágazat, amely Magyarország gazdasági érdekeit is szolgálja, például a haidiipar fejlesztése révén.

Kormány: a terrorizmus elleni fellépés kiemelt biztonságpolitikai cél

Az Országgyűlés a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta ülését. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár emlékeztetett, hogy a parlament korábban 2015-ben, majd 2017-ben adott hozzájárulást ahhoz, hogy a honvédség részt vehessen a terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben. A mostani javaslat elfogadásával a parlament újabb felhatalmazást adhat arra, hogy 2021. december végéig egy legfeljebb 200 fős, váltási időszakban 400 fős kontingenst állomásoztassanak Irakban – közölte.

A globális terrorizmus elleni fellépés változatlanul kiemelt biztonságpolitikai cél a nemzetközi közösség számára – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az Iszlám Állam harcosai a migrációs hullámot kihasználva próbálnak eljutni az EU tagállamaiba.

Magyarország feladata, hogy továbbra is szerepet vállaljon a nemzetközi térben a szervezet elleni harcban. Az Európára és Törökországra nehezedő migrációs nyomás megoldását jelentené a Közel-keleti helyzet stabilizálása – érvelt.

A missziós szerepvállalások hozzájárulnak ahhoz is, hogy katonáink képesek legyenek együttműködni más országok katonáival. A szövetséges erők is elismerik, hogy a Magyar Honvédség katonái és eszközei is hozzájárulnak a terrorizmus visszaszorításához – hívta fel a figyelmet az államtitkár.